A tavasz megérkezésével a Krisna-völgyi kertészeinknek mind több tennivalója akad. Az önfenntartásra törekvő falunkban az év legnagyobb részében csak a helyben megtermelt zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztjuk.
Ez egy csodálatos lepény receptje, amelyet igazán könnyű elkészíteni és biztos, hogy a barátaidnak is ízleni fog. Ezen kívül még fehér céklagyökeret és a bordáskelt (pakchoy, pak choi) szeretném a figyelmetekbe ajánlani az idei zöldségeskertünk kísérleti terményei közül. A fehér cékla íze fantasztikus, édes és könnyű étek. A bordáskel pedig, a kínaiak kedvence, egyfajta káposzta.
(more…)
Mostanság nagy az élet a konyhánkban és ennek köszönhetően egyre jobb recepteket készítünk el. Ha ti is szeretitek a kenyeret, akkor biztosan örültök majd ennek a rövid kis receptnek, amit megosztok veletek.
A képen látható amaránt kenyér, amit Gabi a tálcán tart a következő recept alapján készült:
Ma olvastam az origón: “Az év első két hónapjában a gabonafélék termelői átlagára jelentős mértékben, 77,2 százalékkal nőtt az előző év január-februárihoz képest. A zöldségfélék ára 10,9 százalékkal, a gyümölcsöké 59,2 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. A burgonya ára 8,6 százalékkal csökkent a tavalyi év első két hónapjában tapasztalt 110,6 százalékos növekedés után.” (teljes cikk itt)
Ha még nem lenne zöldségeskertünk, akkor azonnal csinálnék egyet! Nagy inspirációt nyernék ebből a fenti cikkből.
Szerencsémre azonban már van (kb 10x10m), és el is ültettem 2 féle borsót, spenotot, jégsalátát, fejessalátát, céklát, zellert, sárgarépát, pirosrépát, kaport, koriandert, bazsalikomot. Végre sikerült ültetnem 30 tő epret is!
Holnap még vetünk padlizsánt, paradicsomot, paprikát, okrát, karelát, bokorbabot, tarkababot, uborkát, cukkinit, kukoricát. Próbálok még szerezni csicsókát is!
Egyenlőre csak ennyit. De ezeknek az ára nálunk már nem fog nőni az biztos!
Ha te is szeretnéd elkezdeni a saját kerted, de nem tudod hogyan, akkor keress meg bennünket bátran Krisna-völgyben és végezd el a Biokertész tanfolyamunkat! Érdeklődés telefonon: 30-9658358. Várunk szeretettel 
. . Kinyitottam az ajtót,
.
. . és egy zöld izé lógott előttem,
.
hmmm… igen sokáig álltunk így, szemtől szembe.
Miközben nézegettem ezt a képet, arra gondoltam, hogy az életstílusok közötti eltérések miatt, hihetetlen mértékben különböznek az elménkben képződő ábrák egy bizonyos szó hallatán. Mielőtt Krisna-völgybe költöztem volna, Isztambulban laktam, egy 15 milliós megapoliszban. Két évvel ezeleőttig az a fogalom, hogy „konyha” az ottani lakásom kis konyhájának képeit jutatta eszembe: hűtőszekrény, sütő, tűzhely, légelszívó, mosogató gép, mosógép…azaz röviden szólva: az egész konyha különféle gépekből tevődött össze.
Szeretnélek bemutatni titeket a békánknak, aki már több, mint két hónapja a fatárolónk lakója. Az első nap, amikor megismerkedtem vele (akkor készült ez a fotó is) lenyűgözött bőrének erőteljes zöld színe és emiatt még a férjemnek is meg akartam mutatni a délután folyamán. De mire visszamentünk, a helyén már egy barna béka ült. Később már teljesen hozzászoktunk az utóbb említett békához, főképpen amikor mindannyian együtt voltunk a tikkasztóan száraz, negyven fok feletti július hónap során. A tárolónkban van egy csapos hordó is, ami öntözésre szolgál és mindahányszor meglocsoltuk a zöldségeinket, a kis béka is ugyanannyiszor begyűjtötte magának a vízcseppekből neki járó részt. (more…)
Az idén nagyon szépen termett a borsó és hosszú-hosszú időn keresztül hozott termést. Ma az egészet leszedtük és mivel az időjárás enyhe, ezért újabb ágyásokat ültetünk – azt hiszem ez alkalommal a zöldbabbal próbálkozunk. Érdekességként megemlítem, hogy a kertészeink tanácsára felszedjük a már elsárgult borsószárakat, de ugyanakkor a töveket benne hagyjuk a földben azért, mert ennek köszönhetően termékenyebbé válik a talaj.
Az elmúlt félévben gyakran készítettem rizst, levest és borsós salátát. Az a tény, hogy képesek voltunk ezt a nagyszerű zöldségfélét megtermelni a kertünkben leírhatatlan elégedettséget okozott a számunkra, hiszen télvíz idején csak konzervált vagy fagyasztott (pfuj – szörnyű!) borsót tudtunk használni. Valójában ezeknek a mesterségesen konzervált vagy fagyasztott ételeknek, vagy az idényen kívüli zöldségeknek a fogyasztása egyáltalán nem egészséges, sőt ártalmas. Tehát, a mi kis falvacskánkban nemcsak azon buzgólkodunk, hogy jobbnál jobb gyümölcsöket és zöldségeket termeljünk, hanem megpróbáljuk kifejleszteni a saját módszereinket arra is, hogy természetes módon őrizzük meg ezeket a terményeket a szűkösebb időkre.
Még egy valóban kevés munka, amelyet az anyaföldön végzünk is elégedetté teszi a szívet és a gyomrot olyannyira, hogy csak annyit tudok javasolni: próbáld ki te is!
A mai nap azon tűnődtem miért nem faluhelyen találták fel a számítógépet… hmmm… azt hiszem ezt nem nehéz megválaszolni. Itt Krisna-völgyben annyira elfoglaltak vagyunk, hogy valóban nehéz időt találnom a számítógépezésre. Így, ahogy van, nem tudok sokat írni, de az elmém tele van jobbnál-jobb ötletekkel, hogy melyek azok az események, amelyeket szívesen megosztanák veletek is. Minden rendben van körülöttünk és jól működnek a dolgok, és a kertünk is nagyon szép lett. A holdnaptár utasításait követve vetettük el a magokat, tegnap ki is kelt a saláta, a porcsin, ma pedig a dinnye is kibújt a földből. A spenót pedig hihetetlen mértékben nő – miután leszedtük a régieket, egyre több és több levelet hoz. Ma elküldtem az első brokkolinkat Radhe Syamának, holnap pedig a szomszédunk, Narasimha prabhu finom ételt készít belőle és felajánlja Nekik. Mindemellett azt is meg kell jegyeznem, hogy az óriás méretű fehérrépa elképesztően finom ízű.
Tegnap este rudakat szúrtunk le a borsótövek mellé, mivel mindegyikük folyamatosan virágzik és kis sarjadékokat hoznak. Rögtön belekapaszkodtak a zsinegekbe és nagyon boldogokká váltak. Ma reggel miközben azt néztem hogyan érzik magukat, nem akartam hinni a szememnek… a műanyag zsineg, amit a rudakhoz rögzítettünk öt vagy hat helyen is el lett 
vágva. Gaurával újra összekötöztük őket és azon morfondíroztunk, hogy ki tehette ezt a dolgot. Eközben megérkezett Lajos és azt mondta, hogy szerinte a nyest lehetett, mert az szeret játszani az ilyen műanyag dolgokkal. Abban a pillanatban eszembe jutottak azok a kis nyomok, amelyeket a frissen ültetett ágyások mentén fedeztem fel… és amint továbbhaladtunk az ágyások mentén azt is észrevettük, hogy néhány rúdat megrágtak. Hát, valójában ez az ő kertük is. Sok minden megváltozott már benne: a rudak, a zsineg – egy igazi játszótér lett így a kert. Nos, majd meglátjuk mi történik legközelebb.
A képen egy kicsi nyest látható, de azt tudnunk kell róla, hogy a nyest már ebben a korban is képes egyedül vadászni.
Ma este 19:15-kor a TV-Paprika csatornáján vetítették az idén januárban Indiában forgatott “Dél-India éléstára” sorozat első filmjét, melyben arról kérdezi a riporter Gaura Krisna prabhut, miért olyan fontos alapélelmiszer a tej Indiában, illetve néhány finom ételt is készítenek belőle egy indiai szakács segítségével.
A múlt télen sokat ábrándoztam arról, hogy milyen jó lenne majd tavasszal egy szép kis zöldséges kertet csinálni. Mivel február végén még mindig nem tudtunk Isztambulba utazni, az otthoni elfoglaltságaink miatt, így törökországi utazásunk márciusra és áprilisra esett. Nagyon elszomorított, hogy az utazásunk pont egybeesik a vetés és a palántázás idejével. Csak akkor könnyebbültem meg, amikor Govindananandana prabhu kedvesen felajánlotta a segítségét. Arra kértük, hogy tekintse a kertet a sajátjának és ültessen mindent, amit csak szeretene.
Pár nappal ezelőtt kaptunk tőle egy lelkesítő levelet:
Kedves Prabhu, a következő dolgok történtek a kertben.
Palántáztam paprikát, paradicsomot, padlizsánt, levélzellert, petrezselyem levélzöldet, bazsalikomot, brokkolit, karfiolt, cukkinit, és káposztát.
